Itt az új rész, egy kis csúszással. Bár nem a leghosszabb fejezet amit életemben írtam, remélem jó lett. Kellemes nyarat kívánok!
Ryuuzaki
– Na most mit csináljak? – gondoltam – Semmi sem hat rá, ráadásul pár másodperc választ el attól az iszonyattól, amit Wyburn fog velem tenni.
Lelassult az idő nehéz, visszafordíthatatlan kereke, csak nekem, felidézve minden régi emlékeimet: mikor ötévesen elfújtam a gyertyákat a születésnapi tortán, mikor apa végigsimított rövid hajamon, mikor a szüleimmel lehettem. A szüleim…
Könny gördült végig az arcomon.
Ellenségem fekete pengéi egyre közeledtek. Wyburn arcán sátáni vigyor terült szét. Egy közeli templom harangja búsan kondult meg, kihirdetve a halálos ítéletet. Mintha egy horrorfilmbe csöppentem volna, felettem a nagy fekete ég, körülöttem törmelék és a mindent elborító lángok.
– Kezdjük! – recsegte Wyburn az ő rideg, kegyetlen hangján.
– Drake, ne! – hallottam Zane kiáltását a Wyburn-féle pajzs mögül.
Hirtelen egy leírhatatlan fájdalom hasított bele a szívembe, olyan érzés, mintha meghaltam volna. Ezüst fény áramlott ki a szememből és a számból: Wyburn elért a lelkemhez, megragadta, és próbált megfosztani tőle.
– Ezt nem hagyhatom! –gondoltam magamban – Nem lehet így vége!
Megpróbáltam kiszabadulni, de sajnos semmi eredménnyel. Az energiám fénye egy pillanatra erősebben világított, majd lassan abbamaradt.
Elernyedtem a kezében. Wyburn karmai még mindig bennem voltak, próbálta kivenni a lelkemet.
Körülöttem az energiám örvénylett, a szálak a karjaimat fonták körül, spirál alakban kerülgettek engem.
Végül úgy látszott Wyburn nyer. A szívemnél láthatóvá vált a fény, a lelkem, mely – mint mindenkinek ebben a történetben – egy lekicsinyített Nap volt. Erősen világított, a fehér és a sárga árnyalataiban.
A vég végül elkerült engem, mert az erőm nem engedte a lélek elvesztését. Bennem összpontosult minden energiám. Wyburn feladta, ezért kihúzta karmait belőlem, és hátrált egy-két lépést. Az erőmből hatalmas kardot formáltam, melyen néha elektromos szálak futottak végig. Támadásba lendültem, az újonnan szerzett fegyvert forgatva próbáltam végezni vele. Túl gyors volt, de a vállán sikerült megsebezni. A küzdelem kimenetele koránt sem volt biztos, mindketten támadtunk, és mindketten sérüléseket szenvedtünk.
– Nem tudsz legyőzni! Megöltem a szüleidet, most veled is végezni fogok! – dörögte Wyburn.
– Te voltál? – nyögtem.
Ellenfelem nevetett. A düh plusz erőt kölcsönzött nekem. Ütésemtől hátraesett Wyburn. Végre megbosszulhatom a szüleim halálát!
– Végezz velem! Tedd meg, tudom, hogy ezt akarod: megbosszulni azt ami veled történt! – recsegte Wyburn. Arcán ismét vigyor ömlött szét.
– Mire vársz? Tedd meg!
Remegtem a dühtől.
Megtettem, kardommal a másvilágra küldtem a sátáni figurát.
Térdre rogytam. A pajzs amit Wyburn vont körénk, megszűnt. Zane és Ashley futott hozzám.
Újra itt :)
12 éve
6 megjegyzés:
Nade Ryuuzaki! Mint mindig, nagyon jó rész volt, az elején olyan volt, mintha ott lettem volna a helyszínen. De a vége! Mintha össze akarnád foglalni a fejezet második felének a tartalmát. Szerintem nagyon szépen ki lehetne fejteni, ahogy végül az nyer, akinek szurkolunk. :) És itt is elmondom, hogy engem zavar, hogy azt írod: remélem jó lett. A fejezet elején, és a bemutatkozásnál is így szerpel. Nekem jobban tetszene, ha azt írnád, hogy "remélem tetszeni fog". De lehet, hogy csak én vagyok így vele, azért is hangsúlyoztam ennyire, hogy én. :) Díjaznám, ha az utánam kommentelők leírnák a véleményüket ezzel kapcsolatban. Köszi! Cecily
Cecily! Köszi, hogy biztatod az embereket! :)
Nos, tudom, tudom, nem a legjobb rész, de majd lesz ez jobb is! (remélem)
Jó, ok, nem fogom ezt írni, de valahogy már megszoktam. :D Köszi a kommentet!
Szia!
Hú, hát izgalmas egy fejezet lett! Úgyhogy nyugi, tetszett, még egy strigula :D
Nem is tudom mit írhatnék most, mert elég sok minden jutott eszembe így a fejezettel kapcsolatban. Először is az, hogy néhol kicsit röviden fogalmazol. Nem tudom, mennyi időt szentelsz egy-egy fejezet megírására, de szerintem megérné ennél többet. Nem tudom hányszor szoktad átolvasni utána, és így nem is akarok okoskodni, de javasolnám, hogy olvasd át mégegyszer utána. Ne a legelső változatot rakd fel, hanem csiszolgasd. Itt-ott bővítsd egy-két plussz mondattal vagy akár szóval, mert az is segíthet az elképzelésben. Mert bár az emberek fantáziája meglódul egy ilyen fejezet után, mégsem tudja elképzelni rendesen, ha nem részletezed minél jobban.
Ajánlanám, hogy a rövidebb mondatokat fond össze, egy hosszabbá alkotva, mert az teszi kerekké a szöveget, mert így néhol nekem darabos volt.
Öhm... gondolom, akkor a béta- szerepemre már nincs szükséged, mert most sem kérted, azért én így a komiba kicsit beleírnék helyesírási hibákat is. Az első, hogy párbeszédnél még akadnak hibáid. Például:
"– Na most mit csináljak? – gondoltam – Semmi sem hat rá, ráadásul pár másodperc választ el attól az iszonyattól, amit Wyburn fog velem tenni." - itt a gondoltam után pontot kell rakni. Közbeékelt mondatnál, ha az utána következő mondat, nem az előző folytatása, akkor szükséges lezárni. ez többször is előfordult.
Most így hirtelen más nem jut eszembe, de azért remélem segíthettem. Ezzel most nem megbántani szeretnélek, csupán építő jellegűnek szánom. Úgyhogy nem megsértődni :D
Összességében tehát sok minden nagyon nagyon tetszett a fejezetben, csak egy kis csiszolásra van szükség, és már nem is lesz vele probléma :)
Úgyhogy gratulálok hozzá, nekem nagyon tetszik, és már kíváncsi vagyok, hogy hogyan tovább!
Puszi: Nocy :)
Ui.: Cecily kérésére kitérve, engem nem zavar különösebben, hogy ezt írod, bár a remélem tetszeni fog, valóban jobban hangzik, és jobban esik az olvasóknak :)
Hahó!
Valóban tetszett? Ennek nagyon örülök! :D
Igazából mindegyikre ráférne egy alapos csiszolás! Amúgy ne értsd félre, nem azért nem küldöm, mert nem akarom, hogy javítsd, hanem mert lusta vagyok és nem mindig tudok géphez jutni, úgyhogy amint megvan a következő, küldöm azonnal! :)
Ja és a párbeszédek sosem voltak az erősségemet jelképező elemek a történetekben.
No, még egyszer köszi a kommentet, és majd küldöm a javítani valót :)
Üdv:Ryuuzaki
Wyburn totál halott, vagy csak megjátsza?? Komolyan a csata közben majdhogynem tövig rágtam az amúgy is rövid körmömet.
Totál halott :D Annyira örülök, hogy tetszett!!!
Megjegyzés küldése